Minden ami kell,és semmi ami nem.!:)
Lehet hogy nem találsz meg mindent amit keresel de, az oldal állandó fejlesztés alatt áll.Próbálom még élvezetesebbé tennii.Ha tetszik az oldal nem lesz nagy gond ha lájkolsz minket a Facebookon. Köszii.!:) (Az oldalam a Twilightal is foglalkozik) Ł
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Rémsztorik
1.
Két diák lány..
Két diák lány lakik egy lakásban.Eggyik este az eggyik csaj elmegy mert randija van.
Eszébe jut, h a táskáját benn felejtette a szobában.Csndeben belopódzik, még villanyt sem kapcsol mert nem akarja felébreszteni a bnőjét.
Minden remekül sikrül,másnap reggel megy haza, látja h ott a rendőrség.Bemegy a szobába és a b.nőjét holtan találja az ágyon, a falra pedig vérrel felirva:FOGADJUNK ÖRÜLSZ H NEM KAPCSOLTÁL VILLANYT!
2.
Történt egyszer, hogy egy srác felnevelt egy árva vaddisznót.
Az állat úgy ragaszkodott a sráchoz, mint egy kutya. Egyszer
elmentek vadászni, és a srác lőtt egy vaddisznót. Vitte a vállán.
Mögötte ballagott a saját házi-vaddisznója.
Hazafelé tartva találkoztak egy turistacsoportal, akik meglepve
kérdezték: mi történik itt? Mire a srác: - Az egyik vadmalacot lelőttem, a másik megadta magát.
3.
A Fekete rózsa ..
Fekete rózsa Élt egyszer egy földműves, feleségével, két lányával. Egyik nap elment a pékségbe.
A virágárus bódéja mellett haladt el, mint mindig. Most is megnézte a kínálatot, mint mindig.
Egyszerre megakadt a tekintete. Egy csodaszép fekete rózsa volt, amilyet még sohasem látott.
Azonnal kiment a fejéből a pékség: megvette a rózsát. Otthon a konyhaasztalra tette egy gyönyörű vázába.
Az egész családja álmélkodott: a rózsa szinte megbabonázta őket. Aztán este lefeküdtek aludni. Sűrű, sötét felhők takarták el
az eget, süvített a szél. A paraszt felriadt álmából. Különös zajokat hallott. Elhessegetett a fejéből minden rossz gondolatot. Hisz csak a szél rázza az ágakat. Reggel bement a legkisebb lánya szobájába. A kislánynak át volt vágva a torka.
Szép, szomorú temetést rendeztek a lánynak. S a gyász kifejezéseként a földműves egy szál fekete
rózsát vett az idős nénitől, a virágosbódéban. Otthon egy fekete abroszra helyezte, az abroszt a konyhaasztalra tette.
Este lefeküdtek aludni. Szép, csendes este volt. A paraszt éjjel megint furcsa neszelket hallott. Reggel bement a nagyobbik lánya szobájába.
A lánynak el volt metszve a torka. Szép, szomorú temetés. A gyászt egy éjfekete rózsa fejezte ki a konyhaasztalon.
Mikor a gazda reggel felkelt, holtan találta a feleségét maga mellett. Temetés. Este egy fekete rózsát tett a gyász jelképeként az éjjeliszekrényre. És egy kést a párnája alá. Tiszta volt az ég, a telihold fénye besütött az ablakon.
A neszekre a paraszt kinyitotta a szemét. Egy kéz nyúlt ki a rózsából. A kézben egy tőr méretű tövis.
Az ember nem tétovázott: egy mozdulattal levágta a kezet. Velőtrázó sikoly töltötte be a kis szobát. Süket csönd maradt utána.
Reggel az ember a pékség felé tartott. A virágosbódé mellett haladt el, mint mindig.
A virágárusnak hiányzott az egyik keze.
4.
Egy idős asszony nagyon tehetséges zongorázó volt, de csak egy dalt tudott eljátszani. Egyszer valaki felbosszantotta és a halálos ágyán megfogadta, hogy aki eljátsza a dalt az ő zongoráján, azt átok sújtja. Valamelyik nap egy fiatal lány betéved egy kiárusitásra és ott meglátta az zongorát és nekiállt játszani rajta, de rászoltak és kitették a boltból. Este telefont kapott a lány és azt a zongora részletet hallotta. Lecsapta. Halott a történetről nagyon megijedt. A telefont kikapcsolta és hogy megnyugodjon bekapcsolta a magnót. Ott is halotta a dalt . Már csak egy részlet volt hátra a biztos halálig. A lány bezárkozott a szekénybe és elaludt. Reggel valaki csengetett, de nem nyitott ajtót. Nagyon félt és bekapcsolta a tv-t. Nem sejtette, hogy ez akár végzetes is lehet. Kapcsolgatott és megakadt a szeme. Sírni kezdett, halotta azt a dallamot tudta hogy mindennek vége sírt de már nem menekült könny helyett vér folyt a szeméből és csak sírt amig vége nem lett hirtelen összeesett és soha többet nem látták az utcán szaladgálni a fiatal lányt.......
5.
Egyszer egy nőt éjszaka felhívnak.Egy ijesztő hang szól a telefonba: -Én vagyok a véreskéz, s egy órára vagyok tőled. Visszafekszik a nő, természetesen nem hisz a fenyegetésnek. 30 perc múlva csörög a telefon: -Én vagyok a véreskéz, s már csak fél órányira vagyok tőled! Most már megijed. Visszafekszik, 15 perc múlva csörög a telefon: -Én vagyok a véreskéz és már csak 15 percnyire vagyok tőled! Egyre jobban fél, nem tudja, mit tegyen. Hamarosan cseng a kaputelefonja -Én vagyok a véres kéz ! Kaphatok egy ragtapaszt??
6.
A bosszútálló gyerek Egy házban él egy család akinek a gyermekük meghalt pár évvel ezelőtt . A szülei nem temettették el, hanem a szobájában hagyták a szobában semmit nem mozdítottak el a helyéről. Kulcsra zárják az ajtót. Eltelik egy év, aztán kettő, gondolták, ha majd a teste el kezd büdösödni elhamvasztják. De semmit sem éreztek. Kinyitották az ajtót, de a kisfiú nem feküdt az ágyán ahogy meghalt. ( a szobában nem volt ablak) A szülők nagyon megijednek, hogy mi történhetett vele. Aznap este a fiú anyja elment fürdeni hirtelen megjelent a kisfia. Az anyja nagyon megörült, hogy mégsem halt meg. Majd a fiú odament az anyjához, és az anyját a vízbe folytotta. Majd a fiú eltűnt. Az apa éppen a vacsorát főzte. Neki is megjelent a kisfiú. Az apja is nagyon megörült, hogy itt a kisfia. Majd a fiú odament hozzá, és a fejét a forró olajba nyomta. Másnap reggel mikor a szomszédok kihívták a rendőrséget,a rendőrök bementek a házba a tükörrel szemben feküdt a két hulla. A tükörre pedig vérrel ez volt írva: MIÉRT NEM ENGEDTETEK ÁT A MÁSVILÁGRA, EZÉRT MOST MEGBÜNHŐDTETEK!!
7.
A baba...
Egy kislány ment a családjával a boltok között,és a kirakatban meglátott egy babát ami 2-t mutat.
Megkéri a szüleit vegyék meg neki.Úgy tettek. A kislány hazavitte a babát nagyon örült neki.
Berakta egy dobozba és lefeküdt aludni. Egyszer csak azt hallja :"Már kijöttem a dobozból"
A kislányt nem érdekli alszik tovább. Utána ezt hallja:"Már az ágyadnál vagyok"
Már kicsit zavarja de azért alszik tovább. Amikor már azt hallja hogy már a párnádnál vagyok:nyissz levágták a fejét...
Reggel a szülei benyitnak látják a kislányt levágott fejjel és mellette a babát amint már 3-at mutat....
Sok-sok éve történt Skóciában. Egy fiatal házaspár, Duncan és Janet Baxter és két gyermekük egy öreg házba költöztek, nem messze Edinburghtól.
Egy nap, nem sokkal a költözésük után, Baxterék kutyája, Rex, vadul ugatni kezdett az ebédlőben. Mr. Baxter berohant a szobába megnézni, hogy mi történhetett. Rex a falra ugrált, mintha el akarna kapni valamit. Aztán a kutya eldőlt,s mozdulatlanul hevert a padlón. Mr. Baxter a falra nézett. Nem látott semmit.Abban a pillanatban valami nagyon-nagyon hideget érzett.Letérdelt Rexhez. Az eb halott volt.
Ezután elkezdődött a tortúre. Minden éjszaka ugyanolyan volt. Először az ablak kicsapódott és az ajtók nyikorogni kezdtek. Majd egy borzalmas sikoly, utána egy férfi nevetése. Kegyetlen és szörnyű nevetés volt ez. Hamarosan a család egyetlen tagja sem bírt elaludni.
Egy este, amikor Mrs. Baxter hajat mosott a fürdőszobában, hirtelen jéghideg ujjak érintését érezte a vállán. A nő belenézett a tükörbe. Senki sem állt mögötte. Mrs. Baxter felsikított, lerohant az ebédlőbe, ahol meg is találta férjét.
Mielőtt bármit elmesélhetett volna neki, minden lámpa lekapcsolódott, és a nő valami meleget és nedveset érzett az arcán. A lámpák újra felkapcsolódtak. Mrs. Baxter felnézett. A plafonon egy nagy, vörös folt éktelenkedett. Vér csöpögött le belőle. Baxterék másnap kiköltöztek a házból.
Tíz évvel később egy Andrew McStay nevű fiatal fiú, mesélt a barátainak a házról.
-Több mint tíz éve üresen áll-újságolta- Az emberek szerint kísértetek laknak benne. De én nem hiszek a szellemekben!
-Fogadok, hogy nem mernél ott tölteni egy éjszakát -felelte egyik barátja.
-De igenis mernék! Miért is ne? - vágott vissza Andrew.
-Akkor jó - válaszolt a barátja - 50 fontot teszek rá, hogy nem bírod ki! Andrew habozott. Nem igazán akart a házban maradni, de nem akart gyávának tűnni barátai előtt.
-Rendben - szólt végül - Megteszem!
És így történt, hogy Andrew McStay elment az öreg házba egy hideg téli estén.
Amikor Andrew belépett az ajtón, rá kellett jönnie, hogy nagyon sötét van. A fiú megpróbálta felkapcsolni a lámpát, de nem volt áram a házban. El akart menni, de nem akarta, hogy barátai kinevessék. Talált egy gyertyát, és meggyújtotta. Elsétált az ebédlőbe. A tekintete hosszasan elidőzött egy régi olajfestményen a falon. Amíg a képet nézte, felfedetett egy különös foltot a plafonon. Nem látta tökéletesen, ezért közelebb lépett, hogy jobban szemügyre vegye. Abban a pillanatban lépteket hallott az ajtó felől. Hirtelen egy émelyítő sikoly hangzott fel, amit egy férfi nevetése követett. Borzalmas nevetés volt. Andrewnak elakadt a lélegzete.
A fiú ki akart menekülni a szobából, de horrorisztikus módon zárva találta az ajtót! Andrew vissza akart fordulni, de mielőtt akár megmozdulhatott volna, jéghideg ujjak fonódtak össze a nyaka körül. Majd elsötétült előtte a világ.
Másnap reggel a barátai ájultan találták Andrew-t az ebédlő padlóján. Nagy horzsolások éktelenkedtek a nyakán és egész arca tele volt karmolásokkal. A fiú eszméletlen volt ugyan, de élt. A barátai azonnal az edinburghi kórházba vitték őt.
A következő huszonnégy órában Andrew még ájult maradt. Aztán egyszer csak lassan kinyíltak szemei. A doktor utasítása szerint még egy darabig ágyban kellett maradnia, és ki kellett pihennie magát. Még aznap a rendőrök meglátogatták Andrew-t a kórházban. Azt akarták tudni, hogy miért ment Andrew a házba, meddig maradt, és mi történt. Andrew mindent elmondott nekik, amit tudott.
Azon az estén két rendőr érkezett a házba. Egy rendőrkutya is volt velük. Körbenéztek. Amikor az ebédlőbe érkeztek, felfedezték az olajfestményt. A kutya hirtelen izgatott lett, és elkezdett ugrálni a falra. A rendőrök alaposan megnézték a falat, de nem találtak ott semmit. Akkor a kutya mérges ugatásba kezdett. Végül a rendőrök úgy döntöttek, hogy lyukat fúrnak a falba, hogy lássák, van-e valami érdekes a falban. Fél óra múlva egy elrejtett valamire bukkantak. A 'valami' egy hatalmas fémdoboz volt. A rendőrök felnyitották. A dobozban több száz aranypénzre akadtak.
Egy nyári este volt. Épp a kis Sue ment fel a hálószobába, mikor hallja a lépéseket. Ekkor a kis Sue megszólal:
-Anyu! te vagy az? - Mondja ijedt hangon. A padló recseg, Sue szive majd kiugrik a hejéről. - Gondolja biztos egerek. - Visszaalszik. Ekkor kinyitódik az ajtó. Az anyja sikolyát hallja, és bebújik a takaró alá. Szive úgy dobog mint még soha. Az alak belép az ajtón. Ebben a pillanatban felébred. - Fú csak egy hülye álom - Mondja Sue. Felkel az ágyból és elndul a konyha felé. Kivesz egy kést a fiókból, és visszamegy a szobájába. Nem alszik el, tudja mi vár rá. Meghallja anyja sikolyát, és már tudja, itt az idő, vége. Belép a gyilkos, az anyja fejével. Sue sikít és neki ront az anyja gyilkosának. Sue épp a gyilkos szívébe vágta a kést. Sue hívja a rendőrséget, és mindent elmagyaráz nekik. Sue-től megkérdezik hogy látni szeretné-e a gyilkos arcát. Sue gondolkodás nélkül bólogat. A rendőr lehúzza és meglátja a gyilkost. Sue szívrohamot kapott. Mert a gyilkos az apja volt!!
valami velem mivel nem hittem a szellemekben. Az unokatesóm félt tőlük
nagyon mondtam neki hogy nincs értelme félni. aznap este volt
halloween bulit tartottunk, Tök jó volt vártuk hogy éjfél legyen. Az egyik
barátnőmmel msn-eztünk aki alig várta hogy elmondhassa nekem amit
hallott. Hogy állítólag a házunkba Swen Williams szelleme kísért persze én egyből kiröhögtem mert eddig semilyen paranormális eset nem
történt velem.De aztán átjött hozzánk és mutatott egy könyvet miszerint
a szellem nem kísért csak halálának 15. évfordulóján. Ami aznap este volt.
Én még mindig nem hittem el nevetséges.Aztán éjfélkor elkezdett hideg
lenni pedig egyik ablak se volt nyitva recsegéseket lehetett hallani.
Kezdtem beparázni...kicsit....eléggé...nagyon...Nagyon féltünk ... aztán elmúlt 3 óra körül kimentem mosdóba és tiszta komás fejjel mert félig
még aludtam ...sikításokat hallodtam....nagyon megijedtem felnéztem és
egy lebegő szellem állt előttem......" Ezt a rémtörténetet egy kislány
naplójában olvastuk azért írt le mindent mert be akarta bizonyítani hogy
szellemek nincsenek...dehát mégis...
Vigyázz!! :DD
vendégségben voltak.Süvített a szél az ablakon keresztül,kint a szél
kavarta a leveleket s a faágakat hajlította.Mary a szobájában volt mikor
egy óriási villám belecsapott a házba. Rögtön kicsapta a biztosítékot.Mary
megfogta a zseblámpáját és kiment a kertbe a főkapcsolóhoz.Vissza
kapcsolta az áramot s ekkor a kert hátsó részében egy szem párt látott.Gyors vissza szaladt a házba.A szobájában volt s próbálta figyelmét
azzal elterelni,hogy rajzol egy kicsit.Kinézett az ablakon,hogy a vihar
elment-e,de az ablakból egy véres számpár nézett rá vissza. S ekkor egy
nagy villám csapott le megint. Mary már nagyon félt,vissza nézett újból az
ablakra,de nem volt már semmi sem ott. Gondolta csak képzelődött,hát
neki akart kezdeni rajzolni,de a fehér papíron vér nyomok voltak. Abban a perben ott állt előtte egy csupa hús és vér emberi alak. Mary sikított
volna,de az ember fogott egy kést s egy lendítéssel szívbe szúrta a
kislányt.Reggel nagy köd volt.Mary szülei haza jöttek.Apja felment a lány
szobájába,de már csak Mary kihűlt holt testét találta ott s egy cetlit amin
ez állt: FIGYELEM MINDEN LÉPÉSÜKET!
A Whip tejgazdaságból jöttek visszafelé, mindannyian a híres Jeges Tejes Bombát szorongatva, amikor megpillantották a házat. A négy kis gazembernek rögtön ugyanaz jutott eszébe: milyen jó móka is a rozoga, kétszintes ház rongálása. Terveik szerint azonban ezúttal ez valami más lesz; több mint a szokásos kődobálás a nagy, az előkertet az utcától elválasztó kerítés mögül. Nem, ezúttal Dill Buxton-nál itt volt a csúzlija, kimondottan a vadonatúj ablakok kedvéért hozta magával, amelyeket a múltkori támadás óta szereltek fel.
- Na... mit gondúsz... Dill... milyen messze lő? – kérdezte Frankie Perkins. A többiek azon csodálkoztak, hogyan tudott akár csak egyetlen szót is szólni, annyira tele volt a szája a Jeges Tejessel.
- Te dagadt disznó, ne dumájj má’, ha teli a pofád. Egy büdös szót se érteni az ugatásodból, te átok – osztotta ki Dill. Ő volt a vezér, s nem mellékesen büszke tulajdonosa a Rakétavető névre hallgató csúzlinak. Az ő ötlete volt az is, hogy kipróbálják, meddig mehetnek el a rongálásban, s felrázzák kis városukat az unalomból. Amíg Dill tagja nem lett Willowby csendes kis közösségének, addig semmi nem történt errefelé, de miután jobban megismerkedett a várossal és a környékkel, a kölyökből előbújt a huligán természete, mellyel aztán gyors népszerűségre tett szert a többi kamasz között. Szinte istenítették az általa elkövetett gaztettekért.
Az anyja egy évvel korábban, az apja öngyilkosságát követően hozta Dill-t Willowby-ba. Az asszony úgy érezte, korábbi lakhelyükön túl sok a fájdalmas emlék, így aztán maguk mögött hagyták a gazdag szomszédságot. Persze ennek oka volt az is, hogy anyagilag egyre kevésbé álltak jól. Meglehetős visszalépés volt egy kicsiny, kétszobás lakás a korábbi, majd’ kétszáz négyzetméteres, négy hálószobás házhoz képest, de az anyja nagyon elszánt volt.
Dill nem sokkal azelőtt haverkodott össze Danny Woolford-dal, aztán Petie Lower-rel. Danny is nemrégiben költözött Willowby-ba a családjával, miután Danny apja elkezdett ingatlanokat felvásárolni a környéken. Frankie volt a dagadt gyerek, ahogy az ilyen csoportosulásokban lenni szokott. A többiek Röfinek hívták, mert hihetetlen mennyiségű kaját volt képes betermelni. Hónapokkal azelőtt találkozott Dill-el, Danny-vel és Petie-vel először, mégpedig a Whip tejgazdaságban – amit néhány évvel azelőtt vettek meg Petie szülei –, s azonnal barátságot kötött velük. Nem sokkal azelőtt a másik három még gyakran üvöltött rá Frankie-re, aki egyszerűen képtelen volt elkerülni a bajt. Néha az apja, a helyi seriff elkapta, mikor nem viselkedett úgy, ahogy kellett volna. Mégsem köpte be a haverjait, sőt, nagyon is ragaszkodott hozzájuk, a vértestvéreihez. Fontos volt neki, hogy szoros kapcsolatban legyen velük. Hogyan is ne lett volna fontos, hisz’ ők voltak az egyedüli barátai.
- Hé, Hájas, tedd mán odébb azt a büdös nagy valagad, nem látjuk tőle a házat. Takarod a kilátást, dagadt – nevetett Danny. Ő volt a csapat nagyokosa, aki élvezettel szólt be másoknak, de tudta azt is, hogyan védje meg magát.
- A pokolba, fogd má’ be, Dann-O, csak azé’, mer’ az apádé a fél város, ne hidd, hogy olyan marha jó pofa vagy. Nem tehetek róla, a szeplők miatt olyan furcsa a kinézeted. Mér nem teszel egy szívességet és ugrasz egy teherkocsi elé, te lúzer?
Petie-ből kirobbant a röhögés, ott, a kétszintes házzal szemben állva. Dill még csak el sem mosolyodott; minden figyelmével arra koncentrált, hogy megtalálja a megfelelő fegyvert a gyönyörű, új ablakok megsemmisítéséhez.
- Hájas, kieresztem belőled a zsírod, te…
- Kuss má’! – kiáltott rájuk Dill. – Mit akartok, hogy elkapjanak minket? Átkozottak, más se hiányzik, csak hogy összefussunk Hájas papájával, mielőtt még bármit is csináltunk volna. Gyerünk, segíccsetek valami jó kis lövedéket keresni, amivel bevihetünk pár találatot. Még nem is teszteltem ezt a frankó kis cuccot itt, s nincs az az isten, hogy bárki megmondja, a vén banyák mikor jelennek meg ebbe a büdös gaztengerbe, amit ők kertnek hínak.
A fiúk elkezdtek kutatni, végig a kerítés tövében, sőt még a ház körüli fás területet is átnézték. Hamarosan összegyűltek, hogy megvizsgálják, amit találtak.
- Dill, itt van, ni, egy kő!
- Dill, én egy csődarabot találtam!
Aztán jött Danny, a lehető legtökéletesebb munícióval: egy sínszeggel. Dill tekintete fellángolt. Egy sima kis csúzlival tutira nem lehetett volna kilőni egy acéldarabot, de Dill-é nem egy egyszerű kis csúzli volt, hanem a Rakétavető. Mindannyian izgatottan figyelték, szinte kocsányon lógó szemekkel bámulták, ahogy Dill behelyezte a rozsdás muníciót a gumiba.
- Gyerünk, fedezékbe, nem tudom, mi lesz. Lehet, hogy nem jön össze... lehet, hogy igen, sose lehet tunni – mondta, miközben vézna karját megfeszítve hátrafelé húzta a csúzli gumiszalagját.
A lövés nem is lehetett volna jobb; néhány másodperc múlva a vadonatúj ablak hatalmas csörömpöléssel robbant ki keretéből a becsapódás nyomán. Egyenesen beletalált, ó, ember, micsoda látvány volt! A srácok viháncolva menekültek a tett helyszínéről.
- A francba, Dill, ez baromi nagy volt! – kiabálta Petie. – Láttad, hogy tört be? Egy darab se maratt.
Dill széles mosollyal az arcán rohant tovább.
A négy gyerek szétvált egy időre, hogy aztán Dill-ék háza mögött, a fiú kuckójában újra összegyűljenek. Dill anyja melózott, így aztán az azt firtató kérdésektől, hogy vajon miért úgy érkeztek meg, mint akit üldöznek, nem kellett tartaniuk. Frankie volt az utolsó, aki odaért.
- Büszke vagyok rád, Hájaska, hogy neked is sikerült. Mi lett veled, netalán összefutottál egy csomó turistával, akik fényképeket készítettek rólad, mint a világ legdagattabb kölykéről? – kuncogott Danny, majd Petie-vel együtt szinte hisztérikus nevetésben törtek ki.
Frankie azonban nem vett tudomást Danny csipkelődő megjegyzéséről. – Figyuzzatok, láttam valami furát.
- Miről beszélsz, Hájas? – kérdezte Dill.
- Ja, mi ijesztőt láttál, talán a tükörképed? – folytatta a gúnyolódást Danny.
Még több nevetés.
- Hagyd már abba! – szólt rá Dill. – Hallani akarom, mit látott.
A két fiú elcsendesedett.
- Gyerünk, Hájas, ki vele!
- Szóval... nem együtt jöttünk ide, ugye? Szóval én... az erdőn át mentem és... láttam... mint valami madárijesztők vagy én nem is tudom. A banyák udvarában voltak, mint valami dísz vagy ilyesmi.
- Szerintem te magad vagy a madárijesztő, Hájas. Ha varjú lennék, halálra ijednék tőled, az tuti – próbálkozott Danny újra.
Frankie azonban továbbra sem vett tudomást Danny közbeszólásáról, Dill pedig kíváncsian hallgatta a fiú beszámolóját.
- Hányat láttá?
- Kábé... nem t'om... hármat vagy négyet. Nem láttam igazán, de nagyon furák voltak... ijesztők, vagy mi.
- Ó, ne má’, mindannyian vótunk má korábban az erdőbe és nem láttunk még se madárijesztőket, se mást, amirő’ most itt hetet-havat összehordasz, Hájas – mondta Dill. – Szerintem te át akarsz minket verni, Hájas.
- Lehetséges. Lehetséges, hogy most találtad ki az egészet, nemde, Hájas? – szólt közbe Danny.
- Nem én, nem. Becs szóra. Van ott valami... mik is azok... amiket a bolt ablakába tesznek? Próbába... bu...
- Próbababa – javította ki Dill.
- Na, az. Szóval olyanok, de rém ijesztők, ott vannak kinn, esküszöm, hogy láttam.
Dill mérlegelte a hallottakat. Ha Frankie az igazat mondja, márpedig valószínűleg igen, akkor ő is látni akarta. Ez valami új, valami egészen izgalmas volt.
- Min agyalsz, Dill? – kérdezte Danny. – Nem hiszel ennek a beszélő bálnának, ugye? T’od, hogy sose láttunk ilyesmit, csak hülyeségeket hadovál.
- Nem t’om, de meg akarom tudni. Még ma este! Igen, még ma este teszünk egy kis látogatást újra a banyáknál – mondta Dill. Kis hezitálás után még hozzátette: - Vigyázz, Hájas, mer’ ha átvertél...
Frankie rögtön közbeszólt: - Dehogy, meglátod!
A srácok a délután további részét a kunyhóban töltötték, de olyan türelmetlenek voltak, hogy nem bírták kivárni, hogy besötétedjen. Normál esetben ilyenkor indultak volna még egy kis körútra, hogy kiszórakozzák magukat. Normál esetben ilyenkor indultak volna, hogy részt vegyenek Dill őrült játékaiban, amelyek ördögi elméjéből pattantak ki.
Kilenc előtt odaértek; egymáshoz közel, ámde az erdő különböző pontjairól figyeltek. A nap még csak éppen kezdett eltűnni az égről, még elég fényt adva, hogy mindent jól lássanak. Frankie-nek igaza volt; tisztán látták a furcsa kinézetű madárijesztőket a nővérek udvarában. Dill örült, hogy Frankie az igazat mondta neki, s amikor ránézett, Frankie az „én megmondtam” pillantásával nézett vissza rá. Hirtelen kinyílt a ház ajtaja, s a három vénasszony kijött a házból, a kertbe. A fiúk azonnal visszahúzódtak rejtekeikbe. Danny és Dill egyazon nagy fenyő mögött bújtak meg
- Nem t’om. De meg akarom nézni közelebbről is azokat a valamiket. Gyerünk, hülye vén banyák, takarodjatok vissza a házba.
A fiúk a fák közül figyelték, ahogy a nők begyűjtenek néhány növényt a kertben, majd lassan visszatérnek a házba. Dill tudta, itt a nagy alkalom, hogy közelebbről is szemügyre vegye a madárijesztőket.
- Oké, most – mondta, majd előhúzott a zsebéből egy kést.
Danny kissé összezavarodott ugyan, de aztán követte Dill-t, ahogy mindig, bármilyen ördögi tervvel állt is amaz elő
A fiúk néma csendben megrohanták a madárijesztőket. Abban a pillanatban, ahogy elérték az udvart, fény gyúlt a hátsó verandán.
- Francba! – kiáltott Dill. – Épp készültem lefejezni őket.
A fiúk közül hárman máris rohantak vissza az erdőbe, Frankie azonban nem. Ő továbbra is az udvarban álldogált, még akkor is, amikor a vénasszonyok újra kijöttek a házból. Ahelyett, hogy menekült volna, közelebb ment, mintha jobban meg akarta volna nézni a madárijesztők egyikét. A többiek csodálkozva bámultak a fák közül, még a szájuk is tátva maradt, ahogy nézték, hogyan lépnek oda a nővérek Frankie-hez, s kezdenek beszélni hozzá. Nem értették, hogy miről lehet szó, de látták, ahogy bevezetik Frankie-t a házba, s ahogy fény gyúlt egy helyiségben, feltételezhetően a konyhában. Látták azt is, ahogy Frankie még mindig az asszonyoknak magyaráz.
Továbbra is ott álltak, a fák mögé bújva figyeltek, a szívük még mindig hangosan kalimpált, s közben be is sötétedett.
- Most miccsináljunk? – kérdezte Danny.
- Nem kéne itt hagyni – mondta Dill.
- De, kéne. A dagadt marha, velünk kellett volna jönnie. Remélem, jól megverik, ha csak egy kicsit is kikapnak belőle, azzal már jól jár – mondta Danny.
- Jól mondod, Dann-O, szerintem haggyuk a francba, csak azt kapja a hájpacni, amit megérdemel – magyarázta Petie.
- Odassatok! – kiáltotta Dill.
Odanéztek, s látták, ahogy az egyik nővér kijön a házból, valamit magához vesz a kertben, majd visszatér a házba. Valaki lekapcsolta a lámpákat; a konyha és a veranda elsötétült.
- Tűnjünk a francba innen – vetette fel Danny.
- Egyetértek – vágta rá rögtön Petie.
Dill azonban felemelte a kezét. – Emlékeztek erre? – kérdezte, s egy kis zseblámpát húzott elő, majd felkapcsolta, s az aprócska fénysugárral a jobb kezére világított, hogy megmutassa Danny-nek és Petie-nek azt a pirosas forradást,
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 1
Tegnapi: 1
Heti: 5
Havi: 23
Össz.: 13 409
Látogatottság növelés
Minden ami kell,és semmi ami nem.!:) - © 2008 - 2024 - szlcsajok.hupont.hu